Kandó II. Ipari Fórumán a kötelező gyakorlati idő drasztikus emelését javasolták az ipar képviselői
A hathetes kötelező gyakorlati idő hat hónapra való emelését, a személyes készségek (soft skills) fejlesztésének tananyagba való illesztését, az idegen nyelvek oktatásának megerősítését és a kooperatív képzés tartalmi fejlesztését kezdeményezték a II. Ipari Fórumon résztvevő ipari partnerek képviselői.
Idén másodszor rendeztük meg a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként, a Kandó Konferencián az Ipari Fórumot, amelyen a kar 19 ipari partnere képviseltette magát, többet között olyan nagy cégek, mint az Antenna Hungária, a Flextronics, a National Instruments, a Rhode Schwarz, a Robert Bosch, a Siemens és a Thyssenkrupp.
A Fórumon a bevezető előadásokat követő kerekasztal beszélgetéseken a felsőoktatás és az ipar együttműködésének egyes kiemelt kérdéseivel foglalkoztunk, így többek között a duális és kooperatív képzések megvalósításáról, a gyakorlati képzésről, a projekt alapú oktatás színvonalának és hatékonyságának fejlesztéséről, valamint közös oktatási-, kutatási együttműködések gyakorlati megvalósításának lehetőségeiről esett szó.
A Fórumon Dr. Vajda István dékán bevezető előadásában kihangsúlyozta, hogy a villamosmérnök képzésben nagy hangsúlyt kell fektetni a gyakorlatorientált szemléletre, és a hallgatóknak már tanulmányaik folyamán olyan ismereteket és készségeket kell megtanítani, amelyek a végzés után megkönnyítik az elhelyezkedést és az ipari környezetbe való beilleszkedést. Ábrahám László a National Instruments ügyvezetője előadásában kiemelte, hogy a jól képzett villamosmérnökökre nagy a kereslet a magyar és nemzetközi munkaerőpiacon, és a mérnökpálya iránti érdeklődést a gyerekekben már az óvodában és általános iskolában kell felkelteni, ehhez pedig olyan játékos, interaktív eszközökre van szükség, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását és a problémamegoldó képességüket.
Dr, Temesvári Zsolt a Kandó Technológia Transzfer központ vezetője és Sándor Tamás dékáni hivatalvezető azokról az eredményektől számolt be, amelyek a tavalyi, I. Ipari Fórumon felmerült ipari visszajelzések alapján születtek. A tavalyi 10 pontos javaslatcsomag alapján így módosításult az Egyetem kooperatív képzési szabályzata, amelynek két lényeges új eleme, hogy most már a nappali mesterképzésben is lehetőség van kooperatív képzésre, valamint a képzés új finanszírozási lehetőségei nyomán a kooperatív képzés versenyképesebbé vált a vállalatok által inkább preferált gyakornoki képzéssel szemben.
Dr. Maros Dóra kutatási dékán helyettes előadásában kiemelte, hogy a kooperatív és duális képzés jelentőségét és fejlesztésének szükségességét az is alátámasztja, hogy megjelent az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a Duális és kooperatív felsőoktatási képzések, felsőoktatási szakképzési és szakirányú továbbképzések fejlesztése, EFOP-3.5.1-16 számú pályázat. A pályázat elsődleges célja az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, felkészítés a céges környezetben való munkavégzésre, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása. Az ipari partnerek képviselői egységesen egyetértettek abban, hogy készek a pályázati célok megvalósításában együttműködni az egyetemmel.
A kerekasztal beszélgetéseken több aktuális téma került terítékre az ipari szakemberek részéről. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy több hozzászóló véleménye szerint szakmailag sem a hallgató, sem a vállalat nem profitál a kötelező 6 hetes gyakorlatból, hiszen ennyi idő alatt nem lehet érdemben bevonni egy hallgatót a vállalati munkafolyamatokba, a szakmai feladatokba, nem lehet értelmes munkát adni nekik és a vállalat működését sem ismerik meg ennyi idő alatt. A hallgatók átvezetését a tanulásból a munka világába – az eddigi gyakorlattól eltérően – sokkal jobban elősegítené, ha a kötelező gyakorlat ideje 6 hónap lenne, a törvényben előírt 6 hét helyett. A kooperatív vagy duális képzési forma erre jó lehetőséget kínálna, és módot adna arra, hogy a területünkön tapasztalható munkaerőhiányt a vállalatok átmenetileg enyhítsék, a tehetséges hallgatók pedig munkalehetőséget kapnának a végzés után.
Több hozzászólásban is elhangzott, hogy a szakmai ismeretek megszerzésén túl rendkívül fontosnak tarják a hallgatók egyéni képességeinek, az ún. „soft skills” fejlesztését még a tanulmányaik alatt. Ilyen többek között az emocionális intelligencia, a motiválhatóság, a kreativitás, az analitikus és logikus gondolkodás, a csapatmunkára való képesség és a kommunikáció készség. A felmérések szerint ugyanis a tudás, a kompetenciák és a "soft skills" hármasa közül ez utóbbit tartják a legfontosabbnak (36,9 százalék) a cégek toborzó munkatársai a vállalaton belüli siker szempontjából. Ezt követik a kompetenciák (33,8 százalék), majd az elméleti ismeretek (29,2 százalék).
A tavalyi és az idei Fórumon is a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tárgyalóképes, elsősorban angol nyelvtudás elengedhetetlen a szakmában, és annak ellenére, hogy sok végzős hallgató ugyan rendelkezik nyelvvizsgával, azonban egy-egy kivételtől eltekintve a nyelvtudásuk passzív, ezért az ipari gyakorlatban lényegében használhatatlan. Dr. Lendvay Marianna oktatási dékán helyettes hozzátette, hogy az egyetemen kötelezően két tantárgyat idegen nyelven kell teljesíteni minden hallgatónak, de akiknek van nyelvvizsgája, azok a hallgatók nem kapnak külön nyelvi képzést. Az egyetem keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel elősegíthető a hallgatók nyelvi készségeinek további fejlesztése.