Augusztus 31-én és szeptember 1-jén egyetemünk tudományos konferenciát rendezett Szent István koronázásának 1010. és az Óbudai Egyetem újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából.
A kiemelkedő esemény Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Juliusz Janusz címzetes caorle-i érsek, Magyarország Apostoli Nunciusa fővédnökségével került megszervezésre.
Az ünnepélyes megnyitón Rudas Imre rektor ‒ a vendégek köszöntését követően ‒ a következő gondolatokkal kezdte beszédét: Az államalapítás és az Óbudai Egyetem megalapításának egy szimbolikus összekötő kapcsa Óbuda, egyetemünk székhelye. Óbuda, azaz Aquincum ma is ható jelenléte, magától értetődően és időtlen módon Róma szellemiségét sugározza felénk. Jól jelképezi ezt az egyetemünk központi épületében megtekinthető gyönyörű római szarkofág is.
A megnyitó gondolataiban az Államalapítás és a középkori Óbudai Egyetem alapítása között vont párhuzamot: itt és most, egyetemünkön, a pannóniai Róma egykori székhelyén, egyetemalapításunk hangsúlyozásával, úgy érzem, szimbolikusan joggal kapcsolhatjuk össze a Szent Istváni intelmekben is hangsúlyozott misztikus Róma jegyében államalapításunk 1010-es évfordulóját, a szellemi jogelődüknek tekintett Universitas Budensis 600 éves újraalapításával.
A konferencia résztvevőit Őexcellenciája Juliusz Janusz érsek, Magyarország Apostoli Nunciusa köszöntötte:
A Szentatya magyarországi képviselőjeként kitüntetés számomra, hogy itt lehetek, azért is, mert az egyetemek szorosan összefonódnak az Egyház történetével. Az egyetem ‒ university ‒ a latin universitas magistrorum et scolarum kifejezésre vezethető vissza, vagyis az a tanárok és diákok közössége. A legkorábbi egyetemek a Katolikus Egyház égisze alatt jöttek létre, általában, mint székesegyházi iskolák vagy pápai bulla alapján, mint studia generali, később királyok, vagy városok alapítottak egyetemeket. Így volt ez az Óbudai Egyetem esetében is, melyet Zsigmond király és császár 1395-ben hozott létre, majd 1410-ben alapított újra. Amikor ennek az évfordulóját ünnepeljük, helyes, ha emlékezünk a gyökereinkre, a magyarországi nevelési hagyomány kezdeteire, amely az Egyház vezetése alatt bontakozott ki.
A megjelenteket Nagytiszteletű Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke, a Lutheránus Világszövetség alelnöke üdvözölte a kereszténység és a tudomány kapcsolatát felidézve. Az egyházak és a tudomány művelőinek kapcsolatát áttekintve kiemelte, hogy Luxemburgi Zsigmond számára is természetes volt, hogy együttműködnek az egyház és a tudomány emberei. Egy vele megtörtént esetre utalva megerősítette, hogy a hittudomány „hídtudomány”, amely összeköti mind az egyházakat, mind a tudományokat.
Az ünnepélyes megnyitó záró mozzanataként Gáti József kancellár megnyitotta az aulában bemutatott kettős kiállítást. Az első, mintegy 19 tablóból álló, „Koronázási jelképek: Szent Korona, koronázási palást és jogar” című tablósorozat Szelényi Károly fotóművész koronázási jelképeket ábrázoló képeiből mutat be összeállítást. E kiállítás képei Tóth Endre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa tolmácsolásával korábban album formájában is megjelentek.
Bevezetőben a kancellár Szent István király fiához, Imre herceghez szóló intelmei tízedik parancsából, a kegyességről és az irgalmasságról, valamint a többi erényről szóló részt idézte:
Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz....
A második kiállítás a középkori Óbudai Egyetem alapításának állít emléket. A tárlat különlegessége a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként fennmaradt 1410-es pápai bulla első magyarországi bemutatása. Végezetül ismertette az ezen alkalomra kiadott „Óbudai egyetem” című kiadványt, mely betekintést nyújt az egyetem épülete alatt feltárt római kori emlékanyagba, a középkori Óbudai Egyetem létesítésébe és szemlélteti mai egyetem mindennapjait.
A bemutatót színesítette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2000-ben kiállított Szent Korona-hologram, amit a Fizika Tanszék Holográfia Csoportja készített.
Ez alkalommal kerül sor ‒ Pákozdi István egyetemi lelkész vezetésével, Juliusz Janusz érsek és Fabiny Tamás püspök közreműködésével ‒ az Doberdó úti Szent Vér kápolna ünnepélyes használatba vételére, melynek keretében az egyházi személyiségek ünnepélyesen megáldották a kis kápolnát, majd megválasztották Pál apostolt az egyetem védőszentjévé.
A tanácskozás gazdag programjában a témakör neves kutatói tárták ismereteiket a hallgatóság elé. Az első előadást Szederkényi Károly esperes, c. óbudai prépost „A szentistváni intelmek üzenete a mai kor emberének” címmel tartotta, melyet Török József tanszékvezető, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára követett „Az államalapítás, egyetemalapítás a középkorban” címmel.
Érszegi Géza egyetemi tanár, a Magyar Országos Levéltárból, a „Korai törvényeink hagyományozódása” címmel, Fodor György egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora „Szent Pál, az Óbudai Egyetem védőszentje” címmel tartott előadást. Pákozdi István egyetemi lelkész „Az egyetemisták lelkipásztori szolgálatá”-ról szólt, míg Kóczy T. László egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem dékánja, „A Szent Korona strukturális és hermeneutikai jellegzetességeinek összehasonlítása a velencei Pala d’oro-val” címmel tartott értékes előadást.
Várlaki Péter, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára „A koronázási palást (Casula) és a jogar strukturális és hermeneutikai elemzésé”-t tárta a résztvevők elé, Ruzsa György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára „A Szent Korona strukturális és hermeneutikai jellegzetességeinek összehasonlítása a kijevi Szent Szófia Székesegyház apszisának mozaikképével”, című míg Ferencz Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi magántanára „A Szent Korona egységes szerkezetű koncepciójának bizonyítása” című előadását követhette nyomon a nagyszámú érdeklődő.
A konferencia második napja az Óbudai Egyetem újjáalapítása 600. évfordulójának állított emléket. A program az egyetemmel szemben az Óbudai Egyetem Parkban Zsigmond király szobrának leleplezésével kezdődött, melyen Rudas Imre rektor, Bús Balázs polgármester és Bayer József a Zsigmond Király Főiskola rektora működött közre.
A középkori egyetemtörténeti konferencia díszelőadását Bús Balázs polgármester tartotta, „Városalapítás – egyetemalapítás” címmel, majd Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigazgatója „Az Óbudai Egyetem és a középkori magyar egyetemjárás” témakörét dolgozta fel előadásában. Varga Júlia, az ELTE Levéltár igazgatóhelyettese „A budai egyetem felújításának kísérlete Mátyás király korában” címmel, míg Bertényi Iván, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára „A magyar állam jelképei a középkorban” címmel foglalta össze a szakterület általa feltárt ismeretanyagát. A programot Kóczy T. László egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem dékánja „Az Óbudai Egyetem címere” előadása foglalta keretbe. A napot Szögi László elnökletével az MTA Egyetemtörténeti Albizottság ülése zárta.
