Az Óbudai Egyetem Szenátusa 2010. június 30-án Ünnepi kibővített ülés keretében az egyetem legelső tiszteletbeli doktorává avatta a budapesti születésű Dr. Kálmán Rudolf professzort.
Kálmán Rudolf fiatalon került az Egyesült Államokba, ahol villamosmérnöki diplomát szerzett a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology-n. Tanulmányait a Columbia Egyetemen folytatta, ahol 1957-ben kapott doktori fokozatot. 1958-ig az IBM kutatólaboratóriumában vezető mérnökként tevékenykedett, majd csatlakozott a Research Institute for Advanced Studies kutatógárdájához. Kezdetben kutató matematikusként, majd kutatási társigazgatóként 1964-ig végzett kiemelkedő kutatói munkát. Ekkor született meg legismertebb eredménye, az ún. Kálmán-szűrő. Először a diszkrét idejű esetre vonatkozó, majd a folytonos idejű változat látott napvilágot. 1970-re – Kálmán Rudolf munkássága révén – már egy új tudományág alakult ki. Személyét a világ a matematikai rendszerelmélet atyjaként tiszteli.
Az 1960-ban publikált Kálmán-szűrő olyan matematikai módszer, amely alkalmas a „zaj" kiszűrésére különféle adatsorokból. Hiányos információk alapján is képes optimális becsléssel meghatározni komplex, változó rendszerek időállapotait. A rendszert leíró paraméterek becsült értéke egyrészt az adott időpontban végzett mérés, másrészt a korábbi mérések alapján végzett előrejelzés együttes figyelembe vételével határozható meg.
Első ízben 1963-ban az amerikai ember nélküli Hold-szondák berendezéseinél alkalmazták ezt az eljárást. További sikerek születtek többek között a repülésirányításban (pl. Apolló program), a járművek és precíziós műszerek vezérlésében, a rakétatechnikában, a radarok célkövetésében, a műholdas helymeghatározó rendszerekben, a közgazdasági idősor-elemzésekben, a meteorológiai előrejelzésekben és a modern autókban történő alkalmazásai során is. A NASA mérnökei szerint a holdprogram sikerességéhez nagyban hozzájárult a szűrő alkalmazása.
Kálmán Rudolf 1964-ben a Stanford Egyetem professzora lett. 1971-től 1992-ig a Floridai Egyetem kutatóprofesszora, a matematikai rendszerelméleti központjának igazgatója volt. E mellett 1973 és 1997 között a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETH) matematikai rendszerelmélet egyetemi tanára, nyugdíjazását követően professor emeritusa.
Kálmán Rudolf tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának, az Amerikai Mérnökakadémiának, tiszteleti tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint a francia és az orosz akadémiáknak.
Tudományos kiválóságát fémjelzi több magas szakmai elismerés, melyek közül érdemes néhányat kiemelni:
- 1964-ben Fellow of the IEEE, majd 1974-ben megkapta az IEEE legmagasabb kitüntetését, a Medal of Honor-t a rendszerelmélet modern módszereinek megalkotásában játszott úttörő szerepéért,
- 1976-ban az American Society of Mechanical Engineers odaítélte számára az Oldenburger Érmet az irányításelméletben elért eredményeiért,
- a japán Nobel-díjként is emlegetett Kyoto-díjat elsőként Kálmán professzornak ítélték oda 1985-ben,
- 1986-ban vette át az Amerikai Matematikai Társaság Steele díját, az 1960-ban és 1961-ben a lineáris szűrésről publikált dolgozatai alapvető fontosságának elismeréseként,
- 1997-ben az American Automatic Control Council Bellman Örökség Díjával ismerte el az irányításelméletben elért eredményeit,
- 2008-ban megkapta a Charles Stark Draper díját a műszaki tudományok területén odaítélt legnagyobb elismerést, melyet mérnöki Nobel-díjnak is tekintenek,
- 2009-ben az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb tudományos díját, a 2008-as Nemzeti Tudományos Érmet vehette át Barack Obama elnöktől (az éremre magyarul, ékezetekkel vésték a nevét).
Az Óbudai Egyetem a Doctor honoris causa kitüntető címet a modern matematikai rendszerelmélet alapjainak megalkotásáért, a szabályozás alapeszközének, a Kálmán-szűrő elméletének kidolgozásáért, nemzetközileg is kimagasló tevékenységének elismeréseképpen adományozza Kálmán Rudolf professzor nyolcvanadik, valamint korszakos találmánya, a róla elnevezett szűrő ötvenedik születésnapjához kapcsolódva.
